Currently browsing tag

szösszenet

blade runner

emlékeimben halványan még magamra találok tán…

felhőkakukkvár

ez az ősz már elázott végérvényesen. esőbe kódoltan jött a fájdalom. hideg permetben gubbaszt a táj, s benne az ember reménytelen kószál …

falevél

esőcsepp súlya alatt rozsdál a tegnap még nyári levél…

reggelek

olyan szelídek a reggelek, hogy szinte simogathatók.

halk haiku

halkul az ének csöndem csöndben körbe ér csak a csend zenél

ősz

csak egy pillanat a nyár elillant és ősz suhant mellettem…

balaton

balaton csak úgy heverni és nézni a balatont hullámok fodrát…

idő

rohan az idő, néha vánszorog, néha meg mozdulatlan,

karrier

ezerkilencszáznyolcvanhét. harminc éve vagyok a pályán.