Currently browsing tag

haiku

aszinkron

lépteim gyakran összegabalyodnak az akaratommal.

szűrő

szemem világok különbözőségeit szűri egésszé.

fe(le)jtő

dörög, villámlik. éji álom felejtő vagy fejtő vihar.

gondola(t)

mindegy, mit gondolsz rólam; majd csak megbékélsz magaddal egyszer.

virág

ablakban virág; vágott, cserepes – mindegy. csepp otthonérzet.

szívzörejek

sóhaj dobban a zárban, szívekre kattan egy rozsdás retesz.

szubjektív

szemenszedett igazságaim másnak semmit sem érnek tán…

nyár

alattomosan, izzadva kúszik a nyár pállott agyunkba.