Currently browsing tag

haiku

idő/zavar

időhiányom zavarból ered. mindig lekésem magam.

havanna(k)

érdemeim el ismerik ha vannak akik ismernek

vakolat

1. mállik a múlt a falakról, a vakolat darabokra hull.

titok

létezésünknek titka, hogy a vegytiszta létezés ritka.

lazít

a mély sóhajból görcs enyhül, élet lazít vad akarásán.

világnap

színház az egész… minden egész eltörött… de láng még lobban.

árnyjáték

az árnyékom a játékom, kergetőzünk, néha rálépek.

tavasz

hegyek páráin csordogál a tavasz. már érzik a fák is.

hiány

valahol a szív és az agy között eltűnt az esszencia.