Currently browsing

Page 2

haza…

no de mi a haza? a föld, ahol élsz? ahol kemény adókat fizetsz, a házért, a vízért, az áramért, a gázért, az …

téridő

köddé foszlik a tér s benne a tejfehér idő is megáll

hamlet töredék

lenni vagy nem az itt akkor nem ha tűri vagy kiszàll meghalni elszunnyadni semmi természetes rázkódtatás talán

k.v.

a táj minden nap ugyanaz és mindig más – konstans változás

ahol lakom

meztelenre vetkőztek a fák, aludni készülnek. a kopár ágak mögött a város közelebb lopózott; látni a házak körvonalát, az esti fényeket, s …

tükör

ketté tört tükör – a résen át hova jut, ki beletekint

hajnal

foszlik a hajnal napsugarak szakítják álmos szövetét

igeidők

mikor még gyerek voltam, nem kellett emlékezni, mert jelen voltam. a véremben volt a jelen, az oviban is ez volt a jelem. …

reggel

megint reggel lett, álomból űzött, gyűrött, felejtős reggel…