muszáj írás

félresöpört gondolatok
izgága moraja zúg a fejemben.
tehetetlen vagyok.

Kattog a billentyű
Ideges zöreje
Gépies reflexet dadog
Minden mozdulat.
Gyömöszölöm ki
Magamból a
Foszlány gondolatokat,
A foszlány gondolatokat.

A Nap fenn az égen
Szikrákat mosolyog,
Szemem ég és föld
Között imbolyog.
Menny és Pokol
Közt vergődöm magam,
Eldönteni nem tudom,
Az ember mit akar:

Magasba törni,
Vagy a mélyben
Megrohadni van-e kedve.
Ezt kutatom magamban,
Magammal sokszor
Összeveszve,
Magammal sokszor
Összeveszve.

Na, ez volna hát,
Ami nehézzé tesz
Minden jó akarást,
Pedig jónak lenni
Volna jó…
Pedig jónak lenni
Volna jó…