töredék

esti imát mormol a telihold
fényes felhők mögött kúszik szava
távolban vonat halk zaja kattog
meg a város halkuló moraja

Full-Moon

árnyékba boruló csöndes arcom
cigarettafüstbe merül kéjjel
és közben a whisky-met kortyolom
s lassan rám borul a derűs éjjel

emlékképek törnek föl a mélyből
az ifjúságnak édes árnyai
néhány töredezett arc a régből

kik nem akartak soha bántani
mosolyok tűnnek elő s bánatok
bár soha nem akartam ártani