megmagyarázhatatlan

valami megmagyarázhatatlan kapcsolat van a hangtál
és az ember között. ha nagy szavakat használnék,
azt mondanám, kozmikus kapcsolat. de elégedjünk
meg a megmagyarázhatatlannal, az hívőnek is,
hitetlennek is elfogadhatóbb.

a tibeti hangtál érzékeny, empatikus, végzi a dolgát,
nem kérdez, nem magyaráz. van. összeköt. embert
emberrel (kezelőt kezelővel), embert a megmagyarázhatatlannal
(kozmosszal), embert önmagával (végül is isteni önmagával,
nem hívőknek: a megmagyarázhatatlannal.)

erről jut eszembe egy hamvas béla idézet:

Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között. Miért csillag a barát? És miért barát a csillag? Mert olyan távol van és mégis bennem él? Mert az enyém és mégis elérhetetlen? Mert az a tér, ahol találkozunk, nem emberi, hanem kozmikus? Mert nem kíván tőlem és én se kívánok tőle semmit? Csak azt, hogy legyen és így, ahogy van és ő van és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég? Nem lehet rá válaszolni. Nem is kell. De ha nem is lehet, barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag, a világegyetemnek érthetetlen rámragyogása. (A barátság)