évadzáró után

valahogy nem tudok jól
viszonyulni az évadzárókhoz,
hirtelen megszakad egy ritmus,
a tempó, az állandó készenlét,
az, ami az életem nagy részét
kitölti: a színház. pár napig csak
lézengek, keresem a helyem,
aztán ugyanolyan hirtelen élvezni
kezdem a nyarat, a szabadságot,
s töltődök felfele, foglalkozom
elmaradt s betervezett dolgaimmal.