Mém legyek én tisztességes…

Mém legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Nehéz ügy, kérem, ez az elvi kérdés. Elvek szerint élni könnyű. Meghatározom az elveimet, s uccu neki. Csak az a baj, hogy az elveket be is kellene tartani, ha már. Na, ez a nehéz. Éppen ezért elvtelenül élek, de legalább őszintén.

 

angyalok és emberek

Nehéz embernek lenni. Még nehezebb annak maradni. De Isten a tanúm, igyekszem. Néha ez az igyekezet kevés. Esendő vagyok. Gyarló. Emberből vagyok gyúrva. Sokszor elvesztem a fonalat, és az csak tekeredik, gombolyodik össze-vissza, megérem újra fölvenni. De fölveszem, ha beledöglök is.


Talán a legfontosabb számomra tisztességesen élni, és élni hagyni. Ha lehet, szürke veréb vagyok, mint Az arany ára Monorija. Nem tűnhetek fontosabbnak a környezetemben lévőknél, még akkor sem, ha a világon én vagyok a legfontosabb. Természetesen az én világomban. Csak figyelembe kell venni (ezt már Artmüller Ágnesnél leírtam), hogy az én világomon kívül 6 milliárd kis világ létezik él és csiszolódik. S ha nem is állok közvetlen kapcsolatban mind a 6 milliárd kis világgal (ami egyébként így nem igaz, mert nagyon is sok kapcsolódás van!), a hozzám közel álló világokkal igyekszek tisztességes módon viszonyulni. Tiszteletben tartani külön világukat, értékeiket.

Azt vallom, nem kell mindenkit szeretni, alapvetően az elfogadás elég. De akit szeret az ember, azt szeresse égő tűzzel. Így van ez a munkával is, és bármivel, amihez hozzáfogok. Nem elég csak csinálni, csinálgatni, hanem csinálni kell szívvel-lélekkel, hittel, tűzzel. Szerintem ez a tisztességes mindenkivel és mindennel szemben, akivel/amivel kölcsönhatásba lépek.

Elvtelenségeimet leginkább az alábbi elfáradt dal jellemzi, amolyan ars poeticám volt hosszú ideig ("…a hátamon minden srácot repülni vittem,
S ha ők csalódtak, nekem meg jobban fájt!"). Persze ma is ez az ars poeticám, de már fáradni kezd. Már nem akarok mindenkit a hátamon repülni vinni. Ma már azzal is beérem, hogy "néha emlékszem a röpülés boldogságára".

 

Mém ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.

Köszönöm Mó meghívását, s ha van kedve Halandornak, Gasztronautának, En1-nek, szálljon be a játékba. Köszönöm!

Olvasd el ezt is!