A színház prömierje után két kollega beszélget:
– Szevasz! Megnéztem az előadásodat. Amúgy nem rossz. Aranyosak voltatok.
– Szia! Köszi! igyekeztünk!
– Persze, persze, igyekszik az ember! Te, tudod, mi jutott eszembe rólad, amikor néztem a jelenetedet?
– Igen, mi?
– Az égvilágon semmi.