A Nagy Testvér, avagy te is lehetsz terrorita

A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet évi jelentéséből kiderül, hogy nincs olyan része a világnak, ahol ne érné valamilyen súlyos sérelem az emberi jogokat a terrorizmus elleni harcra hivatkozva.A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet évi jelentéséből kiderül, hogy nincs olyan része a világnak, ahol ne érné valamilyen súlyos sérelem az emberi jogokat a terrorizmus elleni harcra hivatkozva. Az USA-val az élen a kormányok szinte egymást túllicitálva szavazzák meg terrorizmus ellenes törvényeiket, amelyekkel a középkori boszorkányüldözéseket meghazudtoló buzgósággal sújtanak le mindenkire, akire csak a halvány gyanú árnyéka is vetül.

Az élharcosok (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, és az EU) alárendelik az emberi jogokat a terrorizmus elleni harcnak. A terrorizmus elleni harc  szép és jó dolog, és természetesen szükséges, csak az a baj, hogy szinte mindenütt meglehetősen tágan értelmezik a kereteit, és lassan már mindenre feljogosítja a kormányokat.

Azt mindenki tudja, hogy az USA-ban a rendszeres kínzás és rossz bánásmód nem csak néhány szadista katona elvetemült tette, hanem a Bush-kormányzat tudatos választása. 2004 szeptemberétől az USA-ba beutazóktól ujjlenyomatot vesznek, és fényképeket készítenek, persze nem a nagy vendégszeretet miatt. A törvény megengedi a gyanús külföldiek vádemelés nélküli őrizetben tartását, a telefonvonalak lehallgtását, a számítógépeken tárolt személyes adatok hozzáférését. Sőt egy Pentagon-tervezet lehetővé tenné, hogy az amerikai hadsereg megelőző nukleáris csapást mérjen olyan államok és nem állami szereplők ellen, amelyek tömegpusztító fegyverek bevetését tervezik az USA ellen.

Az EU-ban a bevándorlási politika okozza a legtöbb kárt az emberi jogokban. Egy tervezet szerint egy EU-n kívüli gyüjtőtáborba cipelnének minden nem kívánatos menekültet. Az Eu-ban szintén törvény biztosítaná a telefonbeszélgetések lehallgatását, az internetes tartalmak ellenőrzését, a vád nélküli, akár három hónapos fogvatartást.

A terrorizmus elleni harcot az iszlám államok is elég tágan értelmezik. Az iszlám kormányok főleg a szélsőségesnek tartott csoportokat számolják fel, ami nem egyszer a politikai ellenzék elleni felszámolásban nyilvánul meg. Terroristának nyilvánulhat akár az is, aki semmilyen terrorcselekményt nem hajt végre, csupán szembefordul a kormány politikájával.

Kínában pl. terrorista cselekménynek számít az illegális termékgyártás, és a tiltott kereskedelem is. A szigorítások után akár hallállal is büntethetők ezen tevékenységek szereplői. De a kínai kisebbségek ellen is hatásosan bevetik a terrorizmus elleni csomagot, főleg a tibeti és ujgur kisebbségek ellen. Dél-Koreában a terrorizmus elleni törvények egyes részeit a nemzetgyűlés beleegyezése nélkül fogadta el a kormány. Vannak országok, ahol a törvény nem teszi lehetővé még azt sem, hogy fellebezzen az illető, ha terrorizmussal vádolják, és így minden további nélkül halállal is büntethetik.

Az USA tehát elérte célját. A terrorizmus elleni harc álarca mögé bújva egy szép, ellenőrizhető, megfélelmített világot álmodott és valósított meg, ahol bárhol, bármikor felléphet a gonoszok ellen, ha érdekei azt kívánják. És a világ kormányai boldogan segítenek neki, akár saját népeiket is leigázni, kőolaj tartalékaikat beszolgáltatni, politikai és gazdasági ellenfeleiket kiiktatni. Tulajdonképpen egy Hamasz által kormányzott Palesztina, vagy az atomenergiát óhajtó Irán ezek után nem lehet gond. Kis izraeli hátszéllel megtámogatva az USA-nak ez már rutinfeladat. De ez egy másik bejegyzés témája már.