A Hamasz győzelme

Elsőként is szögezzük le, hogy a palesztin parlamenti választás szabad és demokratikus volt. 800 külföldi megfigyelő felügyelte a választásokat, köztük magyarok is. A palesztin nép többsége tehát a Hamasz mellett tette le a voksát. És ezt tiszteletben kell tartani…<font size="2">Elsőként is szögezzük le, hogy a palesztin parlamenti választás szabad és demokratikus volt. 800 külföldi megfigyelő felügyelte a választásokat, köztük magyarok is, és semmiféle jogsértésről eddig nem érkezett hír. A palesztin nép többsége tehát a Hamasz mellett tette le a voksát. És ezt tiszteletben kell tartani, mint ahogy minden államban tiszteletben tartják a korrekt választási eredményeket. (Bár legutóbb itthon is ennek az ellenkezője volt az igaz, de elég hamar elhalt az ügy.)<br><br>Az USA és természetesen Izrael bejelentette, hogy nem tárgyal egy olyan kormánnyal, amelyben a terrorista Hamasz került többségbe. Vannak olyanok, akik Hitler hatalomra jutásával hasonlítják össze a Hamasz térnyerését, és akadnak olyanok is, akik már világháborút kiáltanak. Ezek az emberek bizonyára minden palesztint, minden arabot terroristának tartanak, köztük azt a kilenc éves kislányt is, akit izraeli katonák lőttek le tegnap a gázai átkelőnél, mert nem állt meg a felszólításra. <br><br>Az USA és Izrael tehát nem tart legitimnek egy olyan kormányt (ami még nincs is!), amelyet másfél millió palesztin szavazott meg – a hírek szerint -&nbsp; teljesen demokratikus módon. Mert a Hamasz így, a Hamasz úgy. Tény, hogy a Hamasz mögött nagyon sötét terrorista múlt áll. Megalakulásától kezdve a Hamasz célja a palesztin területek felszabadítása, és egy iszlám állam létrehozása egész Palesztinában, beleértve az izraeli területeket is. A Hamasz nem ismeri el Izrael létét, nem támogatja az izraeli-palesztin békekötést. Egy nép tehát hazát keres ott, ahol mindig is élt. Nem békés eszközökkel. Ma úgy mondják, a terror eszközeivel. A világ 4. legnagyobb és legkorszerűbb hadseregével szemben, amely mellett ott bábskodik az USA, mint főcsendőr, és az izraeli panaszok legnagyobb megértője.&nbsp; A palesztinoknak sok választása nincs, ők szöges bombákkal, Molotov-koktélokkal (mint mi 56-ban) és pokolgépekkel harcolnak saját igazukért. Nem nukleáris fegyverekkel, nem koncentrációs táborokkal. <br><br>Ez a Hamasz múltja, és többé-kevésbé a jelene. A mostani választások előtt már jóval visszafogottabb programmal állt elő. Tiszta kormányzást, és a korrupció elleni harcot, belső reformokat (!), és a Ciszjordániában valamint a Gázai övezetben lévő kaotikus állapotok felszámolását ígérte. (Tény, hogy a Hamasz az önkormányzatokban kiterjedt szociális tevékenységet fejt ki.) A programban semmiféle fegyveres és erőszakos akcióra való utalás nem volt Izraellel szemben, bár továbbra is ellenzi az Izraellel való kapcsolatok normalizálását. <br><br>Egyébként az első nyilatkozatokban is föllelhetők a változás jelei: "Nem azért indultunk a választáson, hogy egyedül kormányozzunk, együtt kell működni a többi párttal – mondta&nbsp; Sami Abu Zahri, a Hamasz szóvivője". (nol)<br>Szufján Abu Zaid, a Fatah egyik volt minisztere azt mondta, hogy: "lehetetlen, hogy a Hamasz ne álljon kapcsolatban Izraellel kormányzása során, hiszen a palesztin területen szimbiózisban élnek a zsidó állammal". (nol) És ez lehet az egyik kulcsszó. Szimbiózis. És ezt a Hamasz is tudja, vagy ha még nem, hamarosan rá kell ébrednie, hogy kormányzó pártként el kell ítélnie az erőszakot, fel kell nőnie a kormányzáshoz, azért, hogy elismerje a világ a megválasztott palesztin kormányt. <br><br>Úgyhogy nem kell azonnal világvégét kiáltani, mert a végén mindenki elhiszi, és valaki elkezd lövöldözni, és akkor sosem lesz vége a válságnak. Izrael részről az eleve elhatárolódás nem szerencsés. Új helyzet van, és az új helyzet megoldásához (is) két fél szükségeltetik.</font>