Magánszféra magáncélra + Színházi világnap

Ismét V-ben. Vége a rövid pihenőnek. Jó volt, rövid volt.
Átmentünk R barátomékhoz, iddogáltunk, beszélgettünk. Tervezgettük a holnapi zenekari próbát az új dobosunkkal. Kíváncsian várjuk, hogyan tudjuk inspirálni egymást. Szerintem jó lesz.

A nagy kikapcsolódásban elfelejtettem, pedig akartam írni róla, hogy tegnap volt a színházi világnap. A Húsvét árnyékában szépen, csöndben. Sok gondolatom nincs róla. Illetve van, de eléggé lehangoló, s ez talán érthető.
Az én nyafogásom helyett inkább Koltai Tamás eszmefuttatását ajánlom mindenki figyelmébe. És természetesen idebiggyesztem Ariane Mnouchkine színházi világnapi üzenetét:

SEGÍTSÉG!

Színház, segíts!
Alszom, ébressz fel
Eltévedtem a sötétben, vezess a gyertyaláng felé
Lusta vagyok, szidj össze
Fáradt vagyok, emelj fel
Közömbös vagyok, üss meg
Közömbös maradok, vágj pofon
Félek, bátoríts
Tudatlan vagyok, nevelj
Szörnyeteg vagyok, tégy jobbá
Pöffeszkedő vagyok, nevettess halálra
Cinikus vagyok, hozz zavarba
Ostoba vagyok, változtass meg
Gonosz vagyok, büntess meg
Uralkodni vágyó és kegyetlen vagyok, harcolj ellenem
Tudálékos vagyok, nevess ki
Közönséges vagyok, emelj fel
Néma vagyok, bírj szólásra
Nem álmodozom többé, nevezz hitványnak és hülyének
Feledékeny vagyok, hozd el nekem az Emlékezetet
Öregnek és kiszáradtnak érzem magam, hívd elő a Gyermekkort
Ügyetlen vagyok, adj Zenét
Szomorú vagyok, adj Örömet
Süket vagyok, tedd, hogy a Fájdalom üvöltsön a viharban
Zaklatott vagyok, adj Bölcsességet
Gyenge vagyok, lobbantsd lángra a Barátságot
Vak vagyok, idézd meg a Fényességet
Hatalmába kerített a Rútság, hozd el a hódító Szépséget
Beszippant a Gyűlölet, ajándékozd nekem a Szeretet erejét.

(fordította: Lakos Anna)