A “Magánszféra magáncélra” c. rovat következik:



Elkezdődött. Ünnepélyes
megnyitóval, városi méltóságok beszédeivel (nem ígértek több pénzt), új
kollegák bemutatásával. Ilyenkor hagyomány, hogy a Klub Tihany vendégül
látja a társulatot Tihanyban vacsorára. Ez mindig nagyon jó kis
esemény. Vacsora után a Klub Tihany dolgozói műsort adnak a
tiszteletünkre. Vidám, könnyed, zenés, táncos, vicces műsort, amit
hálásan fogadunk, és jókat derülünk! Aztán beszabadulunk a bárba, és
italozunk, beszélgetünk, táncolunk, (én nem!).


Hála istennek mindenki egészségesen
jött vissza nyaralásból, teljes a létszám. Ma már olvasópróba: La
Mancha lovagja. Tegnap délután behívott a színházba, még évadkezdés
előtt, a rendező és az igazgató. Megkérdezték, hogy vállalom-e a rám
osztott szerepet. Elmondták, hogy ez egy néma szerep, amit a rendező
írt bele a darabba. És tudják, hogy izé, meg mizé, hogy néma, meg
minden, de hát egy olyan színésznek kellene játszani, aki jelenlétével
sokat hozzá tud tenni. Jaaa, mivel nekem sűrű tekintetem van, és néha
ölni is tudok vele, elvállaltam:) Bár nem értem, mért hiszik azt, hogy
a néma szerep derrogál! Sokkal szívesebben játszom ilyeneket, ha van
értelme, mint a sok fecsegő karaktert. A csönd néha beszédesebb, szavak
nélkül néha kifejezőbb tud lenni az ember. Tudjátok, van az a dal, amit
én írtam: Bábeli zűrzavar: “A szavakban valami zavar van, valami zavar,
s ez nagyon zavar…” (Abszolút Kezdők). :)))))) (Jaaaa, és zárójelben,
így talán megúszom a táncokat is!).




Na, most készülődök, mert mindjárt kezdődik az olvasópróba.



Jaaa, és van egy új csodamasinám, egy új fényképezőgép!:)