Az “Enyim firka” c. rovat következik:

A Szép, a Jó, a Rút és a Rossz

 A Szép lehet, hogy banális,

De lehet (akár) egy madár is.

A Jó lehet, hogy ritka,

De épp ez volna a titka.

A Derű, az bölcsesség,

Akár az öregség.

 

De mi akkor az Igazság,

Hogyha a Gazság

Lohol a nyomában,

Konok gyilkossá váltan…

 

A Rút az valami hiba,

Mégsem vágjuk a zaciba.

A Rossz az annyira emberi,

Hogy már szinte ördögi.

Az okos ritka, mint a fehér holló,

De mindennapi az okoskodó.

 

De mi akkor az Igazság,

Hogyha a Gazság

Lohol a nyomában,

Konok gyilkossá váltan…

 

És mi volna (akkor) a boldogság,

Lehet, hogy csak farkasvakság,

Vagy egy megálmodott pillanat,

Amin a depresszió fennakad.

Mondom: egy megálmodott pillanat,

Amin a depresszió fennakad.